Péntek, 2017-11-17, 8:08 PM
Üdvözöllek Vendég | RSS
Nyitólap | Regisztráció | Belépés
Az én honlapom
Honlap-menü
Belépés
A fejezet kategóriái
Cikkeim [6]
Keresés
Körkérdésünk
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 7
Mini-chat
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • TOP 100
  • Zene
  • Ajándék
  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0
    Nyitólap » Cikkek » Cikkeim

    Elkötelezvén - Az “ÚT” szociológiai szempontból - első rész

    Rosszul születtem. 

     

    Nem rosszkor, csak olyan születési szív-rendellenességgel, amely kihatott az egész életemre.

    Gyermekkorom meghatározó élményei közé tartoztak a kórházi lét eseményei.

    (9 évesen megoperáltak, majd az egyre ritkuló orvosi felülvizsgálatok következtek, végül 18 évesen „egészséges”-nek nyilvánítottak.

    Ennek ellenére minden sportcentrumból eltanácsoltak)

     

     

    Az egészségi állapot meghatározó a sportolásba való bekapcsolódás 
    kapujában.
     
    A versenysport utánpótlásának kiválasztásakor már szegmentálódik 
    az egészséges gyerekekből álló csoport is:
     
    - így kerül a nyurga, jó állóképességgel rendelkező a 
    ciklikus mozgásokat (futás, úszás, kerékpározás) oktató edző kezébe,
     
    - a jó fizikummal, erős csontozattal bíró az 
    erősportok/küzdősportok (gerelyhajítás, súlylökés, súlyemelés, birkózás,
    cselgáncs) területein bontogathatja szárnyait,
     
    - a kiemelkedő mozgáskultúrájú és koordinációjú a labdajátékok 
    (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, tenisz, asztalitenisz)
    kiválóságává fejlődhet a későbbiekben,
     
    - a benzingőz iránt érdeklődő a technikai sportok között találhatja magát 
    (motorsport, gokart, repülőgép-modellezés).

     

    A sportolás a hátrányos helyzetű fiatalok, fogyatékkal élők számára a társadalomban való részvételt és az egészség megőrzését egyaránt szolgálja.

     

    A fogyatékkal élők esélykülönbségeinek mérséklésére az

    oktatás- és a foglalkoztatáspolitika együttes lépéseire van szükség;

    ellenkező esetben a társadalmi kirekesztettség érzését elszenvedő csoportok között

    (cigány népesség, hajléktalanok, pszichiátriai és szenvedélybetegek) őket is "üdvözölhetjük”.

     

    A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szerint a gazdasági rendszerváltozással párhuzamosan a jóléti rendszerváltozás még nem történt meg Magyarországon, a kormánynak tehát elsődleges célja ennek végrehajtása.


    A társadalmi beilleszkedés elősegítésének foglalkoztatáspolitikai módszerei, eszközei között említést tesz az élethosszig tartó tanulás erősítéséről (a felnőttképzésben részt vevők számának jelentős emelésével), ill. speciális programok bevezetését látja szükségesnek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára.


    A testnevelés és a sport a magyar, az európai és az egyetemes kultúra szerves része, a nemzeti egészségvédelem alapvető eszköze, az ifjúság erkölcsi – fizikai nevelésének a személyiség fejlődésének nélkülözhetetlen összetevője, a nemzettudat pozitív formálója.

     

    A testkultúra színvonala, az egészséges, sportos életmód a nemzet létének, fejlődésének egyik pillére és a nemzet minden tagjának egyéni érdeke. Társadalmi célkitűzéseinket csak testileg és lelkileg egészséges, edzett emberekkel valósíthatjuk meg.

     

    A polgárok sportoláshoz fűződő jogát az Alkotmány mondja ki, s ennek a jognak a gyakorlati érvényesülését, a tisztességes játék jegyében kifejtett sporttevékenység lehetőségét az olimpiai eszme, a mozgás gazdag életmód terjesztését, terjedését, annak hagyománnyá válását a sportról szóló 2004. évi I. törvény rögzíti.

     

    „Az Európai Unió forrásokkal közvetlenül a sportot nem támogatja, azonban támogat olyan társadalmi célokat, melyek eléréséhez a sport eszközként felhasználható (mint esélyegyenlőség, társadalmi kohézió stb.).

     

    Az Európai Unió népegészségügyi programja például fontos szerepet szán a lakosság testedzése fokozásának, elterjesztésének. Ezek a célok egyre inkább megjelennek a sportpolitika tervezési munkálatai során, elsősorban magától értetődő jelentőségük miatt, továbbá, mert a sport így meg tud felelni az európai uniós elvárásoknak, mely lehetőséget teremt erőforrások bevonására is.

     

    Az EU tervezési fázisainak megfelelően Magyarország jelenleg készíti a 2007-2013-ig szóló fejlesztési tervét, az Európa Tervet, melyhez a sportpolitikának és sportirányításnak is kapcsolódnia kell. "   Sport XXI Nemzeti Sportstratégia”

     

     

    A sportkörök egyik alapvető feladata a lakosság egészségének védelme, ezen belül a megelőző egészségnevelés propagálása, nevelése, és a lehetőségek biztosításához a sportolás, mint megelőző és rehabilitáció lehetőségének megteremtése. Az urbanizáció a mozgásszegény életmóddal is párosult, aminek negatív hatását a kisgyermekkortól az idős korig felvilágosítással, programok, lehetőségek biztosításával szükséges megelőzni, illetve javítani, amelyhez a sport lehetőségeinek szélesítése jó alapot kínál.

     

     

    Kamaszkoromban a szűk vidéki családi körből való kiszakadással kezdetét vette saját(os) jellemformálásom, melyben dominált a pesti kollégista lét kivagyisága, valamint a „csakazértismegmutatomhogytöbbettudokazegészségeseknél”.

    Ebben volt minden: éjszakázás, alkohol, cigaretta. 


    A szocializáció szakaszai: (a szociális tanulási folyamat)

     

    -szoktatás ( kondicionálás)

    -tanítás – oktatás

    -utánzás (imitáció)

    -empátia

    -azonosulás (identifikáció)

    -belsővé tevés (interorizáció)

    -önnevelés


    A szocializáció interakciók sorozatában zajlik, szerepek elsajátításával válik az egyén a társadalom azon tagjává, amely megismerte önmagát és környezetét, és ezen folyamat során elsajátította az együttélés normáit, szabályait.

    A szociális tanulás folyamatában közvetítő szerepet betöltő személyeket ágenseknek nevezzük.

     

    Ilyen közvetítők a családtagok, az óvodai, az iskolai, a munkahelyi kollektívák.

     

    A szocializáció során formálódik az Énkép: azoknak a személyes tulajdonságoknak az összessége, amelyeket az egyén önmagának tulajdonít (Önmagáról kialakult kép). Lényege a személyiség önismeretében a környezet visszajelzései alapján önmagamról alkotott összképben ragadható meg. Kialakulása hosszú tanulási folyamat eredménye. Az énkép az egymást követő élettani szakaszok folyamatában újabb és újabb minőségi változásokon megy át, úgy válik egyre gazdagabbá.

     

    Az énkép fejlődése hasonlítható a horizontális tengelyű spirális íven történő mozgásra: ezen íven haladva megfigyelhető a folyamatos fejlődés, ugyanakkor az egymás felett elhelyezkedő pontok az ismételten megélt/átélt élethelyzeteket szimbolizálják, amely megélés során az egyén újraértékeli, átértékeli a szituációban való viselkedését, az abban szereplőkhöz fűződő viszonyának alakulását; ezen tevékenység során énképe egyre részletesebb kifinomultsággal bontakozik ki.


    A fiatalkori devianciák kialakulására a családi állapot hatása jelentős, a rendezett családi élet, a család iránt érzett szeretet visszatartó hatású. A kriminológiai kutatások szerint a bűnelkövetők között nagy számban találhatók a társadalom perifériáján élők. Alkoholprobléma is gyakran fordul elő a szociális ellátásra szoruló deprivált családok életében, ahol fokozottan vannak kitéve frusztrációnak, feszültségeknek, és az alkoholt a stressz enyhítésére használják.

    A kutatások megerősítik, hogy a devianciák fiatalkori kialakulását erősen visszaszoríthatja az ép családi szerkezet és a szülőkhöz való pozitív viszonyulás.

    Bármely deviancia megjelenése jelzés értékű, a család szerkezeti vagy működési zavaráról ad infomációt, és újabb hibás mechanizmusokat generál.

    „Szüleink mentális és emocionális magvakat ültetnek el bennünk - magvakat, amelyek velünk együtt fejlődnek és növekednek. Egyes családokban ezek a szeretet, a tisztelet és a függetlenség magvai. Sok más családban azonban a félelemé, a kényszeré és a bűntudaté.”

    /Dr. Susan Forward: Mérgező szülők. Háttér Kiadó 2000. 10-11.o./

    A deviáns viselkedés táptalaja lehet a bűnözésnek is. A bűnözés felfogható úgy is, mint az általános szükségletek és értékek individuális kifejeződése a társadalmi szabályozás hiányosságai miatt; és úgy is, hogy a társadalom egyes tagjai nem képesek (vagy nem akarják) elfogadni a társadalom rendszerét, törvényeit, normáit – ezek megszegésével, átlépésével az anómia (norma-, értékvesztés) fogalmát testesítik meg.

     

    folyt. köv.

    Kategória: Cikkeim | Hozzáadta: CitZen (2010-08-24)
    Megtekintések száma: 321 | Helyezés: 0.0/0
    Összes hozzászólás: 0
    Név *:
    Email *:
    Kód *:
    Copyright MyCorp © 2017
    Honlapszerkesztő - uCoz