1934-ben született és 17 évesen kezdett el harcművészetekkel
foglalkozni még 1951-ben. Mikonosuke Kawaishi és Luc Levanier keze alatt
ismerkedett meg a judoval, Lu Lebangftól tanult ju jutsut, Henry Plée és
Murakami mesterektől karatét.
Tadashi Abe és Hiroo Mochizuki vezette be az aikidoba,
Hiroshi Oasaka volt tanítója shorinji kempoban és, ami a tárgyunkat tekintve
legfontosabb: Jim Alchiek és Minoru Mochizuki mesterektől tanult tai jitsut. Fort Carré d'Antibes-ban töltötte katonai szolgálatát, ahol közelharcolt
tanult, majd hamarosan oktató lett.
Hernaez mester jelenleg a Francia Karate
Szövetség ügyvezetője és a Nemzetközi Nihon Tai Jitsu és Nihon Ju Jitsu
Szövetség elnöke.Kifejlesztette a rendszer oktatási módszertanát. Igyekezett
az oktatás technikáját úgy átalakítani, hogy az alkalmazható lehessen a
nyugat-európai viszonyok között is. Lefektette az irányzat európai alapelveit,
amiben központi szerepet szánt a teljesítménynek, de ügyelt arra, hogy a tai
jitsu ne lépje át az önvédelem kereteit.
1964-ben Hernaez testvérével Georgeal
és még egy társsal, Daniel Duboisval, meglátogatták a Shorinji Kempo Hombu Dojot
Japánban. Franciaországba visszatérve Hernaez mester létrehozta a Francia Tai jitsu
és Shorinji Kempo Szövetséget, aminek első elnöke lett. 1972-ben látta vendégül
a shorinji kempo mesterét Aosaka Hiroshit. Aosaka két évig maradt Hernaez
mesternél, ez alatt az idő alatt folyamatosan képezte magát, aminek
eredményeként ő lett az első shorinji kempo mester Európában. 1973-ban a két
irányzat (shorinji kempo és a tai jitsu) különvált és külön adminisztráció állt
fel fenntartásukhoz.
Aosaka mester Franciaországban telepedett le -miután egy
francia hölgyet vett el feleségül - és vált a Francia Shorinji Kempo Szövetség
technikai vezetőjévé 1993-ban. Hernaez shorinji kempo tudását felhasználva,
annak néhány technikai elemét átültette a tai jitsuba. 1973-ban Japánba
utazott, ahol Minoru Mochizuki elismerésében részesült.
A látogatás alatt
Mochizuki mester jóváhagyta módszertanát, jelezve, hogy ez hivatalos és
tradicionális, továbbá kinevezte őt hivatalos európai képviselőjének.
1985-ben
kiléptek a központi szervezetből (FFATK), de 1988-ban kötelezte a francia
oktatási törvény, hogy térjenek vissza a szervezetbe, ami karate jutsuként meg
is történt.
Még 1985-ben az irányzatot felvették a Japán Nemzetközi
Harcművészetek Szövetségébe, melyet olyan mesterek vezettek, mint Minoru
Mochizuki, Sugino vagy Mifune mesterek.
A Seibukan Akadémiától mi sem nagyobb
elismerés, mint, hogy Hernaez mesternek megengedték a japánok, hogy az általa
oktatott tai jitsu elé felvegye a nihon jelzőt, ami azt jelenti "hitelesen
japán".
A ma oktatott nihon tai jitsu
technikák erősen az ősi daito ryu technikáin alapuló tai jitsuba nyúlnak
vissza, megőrizve annak eredeti hatékonyságát. A nihon tai jitsu gazdagságát, a
Mochizuki iskolából átvett technikai elemek kombinációja adja, amivel tökéletes
harcművészetté vált.
Igen hatékony önvédelmi rendszer, mely rendelkezik azzal a
speciális elemmel, amit az ősi technikák megalkotásánál tűztek ki célul. Ennek
a speciális eljárásának lényege, hogy az elsajátítható önvédelmet beleilleszti
egy tanulható rendszerbe, megőrizve a maximális hatékonyságát, fenntartva a
védekezés alapelveit. A védekezés tanulása közben meg kell adni a legmélyebb
tiszteletet az emberi életnek, ami azon az elven alapul, hogy a védekezés
mértéke arányban áll-e a támadás nagyságával.
Hernaez mester megkapta a 9. dan
fokozatot nihon tai jitsuból a Seibukan Akadémiától, ami eddigi munkájának és
Budonak tett szolgálatainak elismerése -, amivel egyben örökre beírta magát a
japán kultúra e különleges területének a japán harcművészetek történetének
könyvébe.
Életművének elismeréseként a japán szövetség, Roland Hernaez mesternek 10. dan fokozatot adományozott 2007-ben.
