Ashikaga Takauji shogunná emelkedése a Muromachi korszak (1333-1582) alatt
történt,
ami egybeesett a shoguni hatalom gyengülésével és a hadurak közötti
összecsapásokkal.
A konfliktusok Ashikaga bukását eredményezték elősegítve Japán egységesítését.
A klánok hatalmának letörését célzó hadjárat vezetését, Oda Nobunaga és
Toyotomi Hideyoshi vezérekre bízták.
1521-ben született Shingen Takeda, egy híres hadvezér, aki hírnevét fényes
katonai sikereinek köszönhette.
Shingen Takeda szembe szállt Oda Nobunagával, aki viszont legyőzte őt 1573-ban,
ezzel előidézve a Takeda család hanyatlását, katonai dominanciájuk elvesztését.
A család megmenekült a megtorlásoktól, tagjai szétszóródtak, köztük Shingen egyik
testvére,
Konitsugo (1551-1592) is, aki Aizuba menekült 1574-ben.
Konitsugo a Takeda család technikáit tanította Aizu nemeseinek és az udvar
prominens személyeinek.
Miután a Minamoto klán harci anyagát átadta a Takeda családnak – amit eddig a
pillanatig Osiki-Uchi néven ismertek –,
mely ezután keveredett az Aizu klán technikáival.
Ezek az egybeolvadások adják az igazi karakterét a daito ryu néven ismert
stílusnak.
Hosszú ideig a daito ryu stílus az Aizu klán hivatalos harci rendszere maradt,
ami természetesen titkos volt,
s csak a Shogunhoz közeli emberekre korlátozódott ismerete és gyakorolása,
egészen shogunátus összeomlásáig.
A 16. és 17. század alatt a Takeda család által kifejlesztett harcművészet
újításokon ment át Tadayosi Goto,
a Takeda klán szamurájának köszönhetően. Elmélyítette, és tökéletesítette a ken
jutsu, és a Mizuno Shinto Ryu iskolájának technikáit, valamint a so jutsu, to
jutsu és más irányzatok anyagát ötvözte a Takeda stílus sajátosságaival.
A 17. század közepén egy shaolin szerzetes, Sanwo (eredeti nevén Chang Wo Ting)
érkezett Japánba,
akinek Shaolin Tzu Kempo tudása hozzáadódott a Takeda család harci
rendszeréhez.
Ennek a kölcsönhatásnak az eredményeként számos aiki jutsu iskola jelent meg (Yanigi Ryu, Kamishin Ryu, Kaze Arashi Ryu).
Soemon Takeda (1758-1853) egy ismert rendszert tanított az aiki in yo hot,
melynek megnevezéséhez elsőként használta az „Aiki” kifejezést. Soemon
Takeda a szokásokkal ellentétben nem fiának,
Sokichinek –, aki inkább a szumó tudását fejlesztette a legmagasabb szintekre –
adta tovább harcművészeti tudását,
hanem unokájának, Sokakunak.
A Japánt ért 19. századi politikai változások vezettek
ahhoz, hogy újra visszatérjenek a daito ryu iskolájának alapjaihoz.
1854-ben a nyugati országok, élükön az Egyesült Államokkal, megállapodást
kötöttek a Shogunnal, hogy előremozdítsák Japán kereskedelmi nyitását a világ
felé.
Ennek az egyezmények a megszületése, előrevetített egy konfrontációs sorozatot
az izolációs politika
pártfogói és nyitást támogatók között, ami Yoshinobu Takugawa Shogun bukásával
végződött.
A tényleges hatalom visszakerült Mutsu Ito császárhoz 1868-ban, ezzel elindítva
Japán modernizációját.
Japán északi részein azonban továbbra is fennmaradt a feudális hatalom, az Aizo
klán szembeszállt a császárral,
de végül háborút vesztett Boshin császári hadvezérrel szemben. Az Aizuk
központját elfoglalták a császári csapatok,
az Aizu klán feladta magát 1868. november 22-én, mikor vezetőjüket Matsudaira
Katamorit elfogták és Kyotoba vitték.